- Te hallgatóztál? - kérdezte Seth.
- Nem, dehogyis! Olyan hangosan beszéltetek, hogy mindent hallottam.
- Jó, de ezt akkor sem tartom helyesnek. És Evangeline pasija is tudja, hogy ő boszorkány? - kérdezte Seth.
- Pasija? Evangeline-nek nincs is pasija. - mondta Christine lepődötten.
- Hé! - löktem oldalba Christine-t.
- Akkor nincs is pasid? - kérdezte Seth vigyorogva.
- Dehogy nincs! Henry-nek hívják! - mondtam.
- Hát Henry még nem a pasid. Kitudja az lesz e. Hetek óta találkozgatsz vele, de még semmit sem mondott. Azt sem, hogy tetszel-e neki!
Seth vigyorogva nézett tovább, én pedig szólni sem tudtam.
- Köszi szépen, Christine! - kiáltottam idegesen, majd felrohantam a lépcsőn.
Seth és Christine lepődötten néztek utánam, ahogy sértődötten szaladok a szobámba.
Amikor beértem, hisztisen feküdtem le az ágyba. Hason feküdtem, a párnát a fejem alá gyűrtem, majd sértődött tekintettel néztem az előttem lévő éjjeliszekrényt.
Ekkor valaki belépett az ajtón. Hallottam csendes lépteit, majd megállt.
- Sajnálom, Evangeline! Nem tudtam, hogy nem mondhatom el. Ne haragudj, kérlek! - mondta Christine bűnbánó hangon.
- Nem haragszom! - mondtam kicsit idegesen, még mindig ugyanúgy feküdve.
- Ha szóltál volna előre, akkor biztos nem árultalak volna el!
Lassan felemeltem a fejem, majd Christine-re néztem. Tudtam, hogy nem tehet semmiről, ezért felültem az ágyra, majd rá néztem.
- Ne haragudj, hogy így viselkedtem. - mondtam szomorúan.
-Dehogy haragszom! - mondta Christine, majd leült mellém és szorosan átölelt.
Pár perc elteltével nevetve mentünk le az emeletről. Seth érdeklő tekintettel figyelt minket.
- Úgy látom, hogy sikerült mindent megbeszélnetek!
- Igen, jól látod! - mondtam Christine-re mosolyogva.
Christine sokat mesélt arról, hogy mi történt eddig Londonban, amíg én távol voltam. Én a kanapén ülve hallgattam, Seth pedig mint egy izgő-mozgó gyerek fel-alá sétált a nappaliban, néha kinézett az ablakon, néha pedig minket nézett.
Már későre járt, én pedig nagyon elálmosodtam. Elköszöntem tőlük, majd felmentem a szobámba. Felvettem a pizsamám majd lefeküdtem az ágyba. Nem tudom mennyit aludhattam, de nevetéseket hallottam a nappaliból, amik nem hagyták hogy nyugodtan aludhassak. Belebújtam a szobapapucsomba, majd óvatos léptekkel kiosontam a szobából. A lépcsőhöz mentem, ahol lehajoltam, majd kilestem a korlát rései között. Christine-t láttam nevetgélni, Seth pedig közel állt hozzá a barátnőm szőke haját simogatva. Seth mosolyogva nézte egy darabig, majd megcsókolta.
Lepődött tekintettel figyeltem őket. A csók közben Seth az emelet felé nézett, ahol egyből megpillantott engem. Ijjedten néztem Seth szemébe, de ő egy szót sem szólt, csak folytatta a csókot Christine-nel.
Ekkor csendben hátrálni kezdtem, majd visszasiettem a szobámba. Kicsit szégyeltem magam, amiért kimentem és rajtakaptam őket.