Az Árnyak Könyve

Üdv az oldalon! Ez a történet a Bűbájos boszorkák című sorozat kitalált története, új szereplőkkel!

                                                             9. Rész
 
        Három nap telt el. A nyomozásom egyelőre még sehol nem tart. Egyszerűen nem tudom, hogy mit írhatnék. Állandóan a Seth-el való beszélgetés kavarog a fejemben. Nagyon egyszerű fiúnak néz ki, mégis olyan titokzatos. Ez nagyon idegesít.
Miközben ezeken a dolgokon törtem a fejem, valaki kopogott az ajtón. Odamentem, hogy ajtót nyissak, de majdnem elájultam, amikor megláttam, hogy ki jött hozzám.
 
- Christine?
 
- Szia Evangeline! - ugrott a nyakamba Christine.
 
- Te meg mit keresel itt?
 
- Gondoltam eljövök meglátogatni!
 
- Dehát hogy?
 
- Hát az igazat megvallva hazudtam a főnöködnek, hogy otthon hagytál valami nagyon fontos dolgot, de nem akarsz értejönni, ezért valahogy oldjuk meg, hogy jó legyen. Aztán rábeszéltem a főnöködet, hogy ide utazhassak.
 
- Hú, te aztán nem vagy semmi!
 
- De nem ám! De csak ma maradhatok. Holnap vissza kell utaznom. Így beszéltem meg a főnököddel.
 
- Ó, de kár! Pedig olyan jó lett volna ha tovább
maradhatnál.
 
- Hidd el, szivesen maradnék!
 
- Ó, de bolond vagyok! - kaptam észhez. - Gyere be!
 
- Köszi! - mondta, majd bejött az ajtón.
 
Egyből körülnézett, majd a házat kezdte el csodálni.
 
- Milyen szép!
 
- Hát jó volna ha Londonban is ilyen házban lakhatnék!
 
- Viccelsz? Ez egy álomotthon nekem!
 
- Hidd el, hogy nekem is! Kérsz valamit inni?
 
- Egy pohár vizet.
 
- Nem kérsz egy kávét?
 
- Nem, köszi. A víz jó lesz.
 
- Ahogy gondolod! - mondtam, majd elindultam a konyha felé, hogy hozzak egy poharat.
 
Amikor a konyhába értem, kivettem a szekrényből egy poharat, majd amikor megfordultam majdnem neki mentem Seth-nek.
 
- Seth? - kérdeztem lepődötten.
 
- Szia. - mondta mosolyogva.
 
- Azt hittem, hogy nem jelentkezel többet!
 
- Miért hitted ezt?
 
- Hát azért, mert mérgesen mentél el!
 
- Nem voltam mérges.
 
- Ha lehet ne meséld be ezt nekem! Láttam amit láttam! - mondtam.
 
Ekkor Christine hangja hallatszott a nappaliból.
 
- Kivel beszélgetsz? - kérdezte, majd belépett a konyhába. - Oh, helló! - köszönt lepődötten.
 
Seth Christine-re nézett, én pedig nem tudtam mi tévő legyek.
 
- Christine, ő itt Seth. Tudod, akiről meséltem. - mondtam, majd Seth felé fordultam. Seth, ő pedig Christine, a barátnőm.
 
- Szia Seth! - köszönt szégyenlős mosollyal. Látszott, hogy bejön neki a fiú.
 
- Ö, szia! - köszönt vissza Seth.
 
- Szóval te vagy az a warlock, akiről Evangeline mesélt.
- Igen, te is boszorkány vagy? - kérdezte Seth komoly arccal.
 
- Ja nem! Én halandó vagyok. - mondta mosolyogva.
 
Seth ekkor nagyon ideges lett, majd megfogta a karom és mérgesen megszólalt.
 
- Evangeline, beszédem van veled! - mondta, majd kihúzott a konyhából.
 
A nappaliba mentünk, közel a lépcsőhöz.
 
- Mondd, neked teljesen elment az eszed? Hogy mondhattad el egy halandónak, hogy mik vagyunk?
 
- Úgy, hogy ő a legjobb barátnőm! - mondtam.
 
- És ha elárul minket? Nem bízhatsz meg benne!
 
- Miért, benned megbízhatok? - kérdeztem idegesen a szemébe nézve.
 
- Az teljesen más!
 
- Persze! Christine sose árulna el minket és téma lezárva.
 
Christine utánunk jött a nappaliba, én pedig odamentem mellé.
 
- Seth, tudom, hogy nem ismersz, de én tényleg nem
árulnálak el titeket!
 
- Te hallgatóztál? - kérdezte Seth.
 
- Nem, dehogyis! Olyan hangosan beszéltetek, hogy mindent hallottam.
 
- Jó, de ezt akkor sem tartom helyesnek. És Evangeline pasija is tudja, hogy ő boszorkány? - kérdezte Seth.
 
- Pasija? Evangeline-nek nincs is pasija. - mondta Christine lepődötten.
 
- Hé! - löktem oldalba Christine-t.
 
- Akkor nincs is pasid? - kérdezte Seth vigyorogva.
 
- Dehogy nincs! Henry-nek hívják! - mondtam.
 
- Hát Henry még nem a pasid. Kitudja az lesz e. Hetek óta találkozgatsz vele, de még semmit sem mondott. Azt sem, hogy tetszel-e neki! 
 
Seth vigyorogva nézett tovább, én pedig szólni sem tudtam.
 
- Köszi szépen, Christine! - kiáltottam idegesen, majd felrohantam a lépcsőn.
 
Seth és Christine lepődötten néztek utánam, ahogy sértődötten szaladok a szobámba.
Amikor beértem, hisztisen feküdtem le az ágyba. Hason feküdtem, a párnát a fejem alá gyűrtem, majd sértődött tekintettel néztem az előttem lévő éjjeliszekrényt.
Ekkor valaki belépett az ajtón. Hallottam csendes lépteit, majd megállt.
 
- Sajnálom, Evangeline! Nem tudtam, hogy nem mondhatom el. Ne haragudj, kérlek! - mondta Christine bűnbánó hangon.
 
- Nem haragszom! - mondtam kicsit idegesen, még mindig ugyanúgy feküdve.
 
- Ha szóltál volna előre, akkor biztos nem árultalak volna el!
 
Lassan felemeltem a fejem, majd Christine-re néztem. Tudtam, hogy nem tehet semmiről, ezért felültem az ágyra, majd rá néztem.
 
- Ne haragudj, hogy így viselkedtem. - mondtam szomorúan.
 
-Dehogy haragszom! - mondta Christine, majd leült mellém és szorosan átölelt.
 
Pár perc elteltével nevetve mentünk le az emeletről. Seth érdeklő tekintettel figyelt minket.
 
- Úgy látom, hogy sikerült mindent megbeszélnetek!
 
- Igen, jól látod! - mondtam Christine-re mosolyogva.
 
Christine sokat mesélt arról, hogy mi történt eddig Londonban, amíg én távol voltam. Én a kanapén ülve hallgattam, Seth pedig mint egy izgő-mozgó gyerek fel-alá sétált a nappaliban, néha kinézett az ablakon, néha pedig minket nézett.
Már későre járt, én pedig nagyon elálmosodtam. Elköszöntem tőlük, majd felmentem a szobámba. Felvettem a pizsamám majd lefeküdtem az ágyba. Nem tudom mennyit aludhattam, de nevetéseket hallottam a nappaliból, amik nem hagyták hogy nyugodtan aludhassak. Belebújtam a szobapapucsomba, majd óvatos léptekkel kiosontam a szobából. A lépcsőhöz mentem, ahol lehajoltam, majd kilestem a korlát rései között. Christine-t láttam nevetgélni, Seth pedig közel állt hozzá a barátnőm szőke haját simogatva. Seth mosolyogva nézte egy darabig, majd megcsókolta.
Lepődött tekintettel figyeltem őket. A csók közben Seth az emelet felé nézett, ahol egyből megpillantott engem. Ijjedten néztem Seth szemébe, de ő egy szót sem szólt, csak folytatta a csókot Christine-nel.
Ekkor csendben hátrálni kezdtem, majd visszasiettem a szobámba. Kicsit szégyeltem magam, amiért kimentem és rajtakaptam őket.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 13
Heti: 107
Havi: 531
Össz.: 58 264

Látogatottság növelés
Oldal: 9. Rész
Az Árnyak Könyve - © 2008 - 2024 - azarnyakkonyve.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »