Ekkor Seth hirtelen megjelent, majd lepődve nézett szét.
Amikor megláttam Seth-et, titkon nagyon boldog voltam.
- Csak idegeskedek a cikk miatt. Fogalmam sincs, hogy mit írhatnék. Amúgy merre voltál?
- Dolgom volt.
- Jobban vagy? - kérdeztem.
- Igen, mostmár semmi bajom.
- Amúgy ha megírod a cikket, akkor hazamész? - kérdezte Seth kissé halkan.
- Ha megírtam a cikket, akkor igen! Elvégre ezért vagyok most itt. Az idő is szorít. Már rég meg kellett volna írnom.
- Szóval szerettél az agyamra menni? Hát szép! - mondtam kicsit durcásan.
Kicsit fájt, amikor ezt meghallottam. Nem csak engem idegesít, hanem más lányokat is. De a csalódottságom gyorsan elhesegettem, mert köztünk úgy sem lehetne semmi. Egy eröltetett mosoly jelent meg az arcomon.
- Mi az? - kérdezte Seth.
- Tudom, azért jöttem! Miért kerestél?
- Csak szeretnék kérni tőled valamit. Ha már befogadtalak egy éjszakára, meg ápoltalak!
- Ajajj, ez már rosszul kezdődik! Miről lenne szó? - kérdezte Seth elkomolyodott hangon.
- Csak azt szeretném, hogy tölts velem egy napot! - mondtam, remélve, hogy nem érti majd félre.
- Töltsek veled egy napot? - kérdezte csodálkozva. - Ugye nem?
- Nem! Félre ne értsd! Nem vagyok beléd szerelmes, meg ilyenek! - magyarázkodtam, ami igaz is, elvégre nem vagyok bele szerelmes, csak tetszik nekem.
- Akkor miért akarod velem tölteni a napot?
- Csak szeretném ha eljönnél velem a városba, ide-oda szétnézni.
- Miért menjek veled?
- Csak szeretném, hogy tudd milyen az emberi élet.
- Miért kéne, hogy tudjam? - kérdezte Seth, aki nem értette miért szeretném, hogy megtudja az emberi életet.
- Csak! - vágtam rá, mert nem akartam elmondani neki, amit megtudtam róla.
- Valami bűzlik itt nekem! - mondta Seth.
- Ne, nincs semmi hátsó szándékom, csak hiányoznak a barátaim, a közös csavargások. Aztán itt vagy te, barátok vagyunk és mégsem mehetek veled sehova, mert warlock vagy! - magyarázkodtam.
- Értem. Na de ilyen öltözettel? - nézett magára Seth.
- Emiatt ne fájjon a fejed. Mindenről gondoskodtam! Beszereztem neked néhány ruhát! - mondtam, majd kivettem a szatyorból, hogy megmutassam.
- Te már előre bevásároltál? És ha nemet mondok?
- Akkor is velem jössz! Ennyivel tartozol nekem! - mondtam elszántan.
Seth látta, hogy addig úgysem hagynám békén, míg bele nem megy a dologba, ezért elvette tőlem a ruhákat, hogy megnézze.
- Itt minden fekete! - mondta Seth.
- Tudom. Gondoltam amúgy is feketébe vagy mindig, biztos zavart volna, ha hirtelen valami szines cuccal állítanék elő. De meg nem is tudnálak elképzelni máshogy!
- Kicsit megijedtem, hogy tényleg valami szines ruhát hozol itt nekem. De most megnyugodtam.
- Vettem neked egy napszemüveget is, meg egy nyakláncot! - mondtam, majd a nyakláncot a nyakába akasztottam.
- Hú, így több csajt megtudok hódítani! Nem kell mindig warlockoknak csapjam a szelet. Evangeline, ez elég jó ötlet volt! - mondta Seth csillogó szemmel.
- Erre nem is gondoltam! - mondtam halkan, majd ismét egy eröltetett mosolyt csaltam az arcomra.
- Fel is próbálom a ruhákat, aztán mehetünk is!
- Hova?
- Hát ahova te szeretnél menni! - mondta Seth, majd vetkőzni kezdett.
Én ezt látva gyorsan felszaladtam az emeletre, fel a szobámba.
- Remélem sikerülni fog a tervem! - mondtam halkan. - Ha Seth tényleg Kate néni unokája, akkor mindenképp ki kell őt szakítanom a warlockok köreiből.