Az Árnyak Könyve

Üdv az oldalon! Ez a történet a Bűbájos boszorkák című sorozat kitalált története, új szereplőkkel!

                                                            29. Rész
 
- Megvan! - kiáltottam, miközben leszaladtam a lépcsőről.
 
Seth lassan ballagott utánam. Nem ismerte még a szerelmespárt.
 
- Mi van meg? - kérdezte Angelika.
 
- Készítettem egy főzetet! Talán ez segít Rod-nak!
 
- A nagyon jó lenne, mert már nincs sok időm hátra! - mondta Rod, majd a kezeit mutatta.
 
- Ő kicsoda? - kérdezte Angelika Seth-re mutatva.
 
- Ő Seth, a barátom! - mutattam be neki.
 
- Szia, Angelika vagyok, ő pedig Rod!
 
- Örvendek! - mondta Seth sármos nézéssel, amit egyből észrevettem.
 
Nem akartam szóvá tenni a dolgot, mert lehet, hogy csak képzelődtem. Inkább hallgatok a dologról.
 
- A füleid! - mondtam ijjedten Rod-ra nézve.
 
- Tudom, elég ijjesztőek! - mondta Rod sóhajtva, aki már nem is törődött vele.
 
- Nem ijjesztőek, csak szokatlan ilyet látni! Nagy hegyes fülek! - mondtam.
 
- Általában, amikor Rod átváltozik, én mindig elmegyek egy biztonságos helyre, hogy ne tudjon nekem ártani! - mondta Angelika.
 
- Bátor lány vagy! - mondta Seth.
 
- Akkor volnék bátor, ha nem menekülnék el!
 
- Már az is nagy bátorság, hogy vele maradtál még ezek után is!
 
- Hát Seth, arra gondoltam, hogyha én kerültem volna ilyen sorsra, akkor én is örültem volna, hogy van valaki mellettem.
 
- De lehet, hogy Rod nem tette volna ezt meg! - mondta Seth.
 
- Megtettem volna én is! - mondta Rod komoly hangon.
 
- Most könnyű így beszélned!
 
- Seth, elég legyen! - szóltam rá.
 
- Miért? Ez az igazság! Rod a farkasember, nem pedig Angelika. Most Rod akármit mondhat. De ha fordítva történt volna, akkor biztos nem maradt volna Angelika mellett! - magyarázkodott Seth.
 
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdeztem a fogam összeszorítva, majd félrehúzódtam Seth-el.
 
- Most miért hívtál félre? - kérdezte Seth.
 
- Még csodálkozol? Azt hiszed, hogy nem vettem észre, hogy bejön neked Angelika?
 
- Honnan szeded ezt?
 
- Láttam, amit láttam! Megbámultad!
 
- Nem is igaz! - tagadta Seth.
 
- De igaz! Hisz láttam!
 
- Na jó, megnéztem! Dehát fiúból vagyok! - mondta Seth magyarázkodva.
 
- Biztos hiányzik a szabadságod! Talán kár volt összejöjjünk! - mondtam, miközben hátat fordítottam neki.
 
- Te azt gondolod, hogy jobban ellennék nélküled? - kérdezte Seth, majd visszafordított magához.
 
- Lehet! Ezzel elvettem a szabadságod! Te nem ilyen vagy, hogy lekötöd magad egy lány mellett!
 
- Lehet, hogy eddig nem volt egy barátnőm se, mert nem is akartam, de megváltozok érted! Te vagy az első barátnőm és az utolsó is te leszel!
 
- Tényleg nem vagyok teher? - kérdeztem kicsit szomorúan.
 
- Hogy kérdezhetsz ilyet? Te sosem leszel a terhemre!
 
- Akkor jó, de ha mégis a terhedre leszek, akkor inkább szólj, minthogy megcsalj!
 
- Evangeline, nem csallak meg! - mondta Seth, majd a fülem háta mögé tett egy hajtincsemet.
 
- Akkor jó! Csak olyan féltékeny vagyok! - mondtam lesütött szemmel.
 
- Szóval féltékeny vagy? - kérdezte Seth vigyorogva.
 
- Igen. Főleg mikor eltűnsz és tudom, hogy a közeledben vannak azok a lányok, akikhez nemrégiben még közöd volt!
 
- Evangeline, tán csak nem kezdesz érezni irántam valamit? - kérdezte mosolyogva Seth.
 
Némán hallgattam, csak a fejemmel bólogattam.
 
- Kezdesz megszeretni? - kérdezte Seth reményekkel tele az arcán.
 
- Azt hiszem, hogy igen.
 
Seth ekkor szorosan átölelt, majd megcsókolt.
 
- Így már mindent értek! Nem foglak sem megcsalni, sem pedig elhagyni! Szeretlek! - mondta Seth.
 
- Akkor jó! Mert nem szeretnék csalódni! Most pedig menjünk vissza a többiekhez! - mondtam mosolyogva.
 
- Gyere! - mondta Seth, majd átkarolta a vállam és úgy mentünk vissza.
 
Amikor visszaértünk, Rod arca teljesen elvolt torzulva. A felsőjét és a nadrágját is letette, mert tudta, hogy átváltozáskor szétszakadnak. Nem szeretett volna ruha nélkül maradni.
 
- Ezt már nézni sem bírom! - mondtam.
 
- Akkor miért nem használod fel végre azt a főzetet? - kérdezte Rod.
 
- Mert úgy nem hatna. Teljesen át kell változz!
 
- Jó és ha nem sikerül? Akkor kárt teszek bennetek!
 
- Miattunk ne aggódj, viszont Angelikát el kell küldjük, hogy biztonságban legyen! Henry, megtennéd, hogy elteleportálod őt egy biztonságos helyre?
 
- Hát persze! - mondta Henry, majd megfogta Angelika vállát, aztán elteleportáltak.
 
Csak Seth és én maradtunk. Reméltem, hogy Henry időben visszatér. Hárman csak erősebbek vagyunk.
Rod lassan már az átváltozás utolsó perceiben volt. Háta kicsit meggörnyedt, amit hatalmas szőr borított. Lábai akár egy kutyaláb, térdénél átdeformálódott a csont. Mintha egy kenguru lábai lettek volna. A lábfeje szőrrel volt beborítva, hatalmas hegyes körmei voltak. Rod orra megnyúlt, úgy nézett ki, mint egy kutya orra.
Nagyon ijjesztő volt végignéznem az átváltozást. Egy hétig biztos álmatlan éjszakáim lesznek tőle. Szorosan fogtam a kezembe az üvegcsét, a megfelelő alkalomra vártam.
Rod teljesen kifordult magából. Hatalmas üvöltés kísérte az átváltozást.
Felénk fordította a fejét, majd felénk közeledett.
 
- Dobd azt a főzetet! - kiáltotta Seth.
 
Az egyik üvegcsét felé dobtam, de Rod, a farkas egy határozott mozdulattal kezeivel vagy akarom mondani lábaival félrelökte az üvegcsét, ami a földön összetörött.
 
- Milyen jó, hogy több üvegcsébe tettem a főzetből! - mondtam, majd még egyet felé dobtam.
 
Rod ezt is sikeresen félre dobta. Egyenesen nekünk iramodott, még időnk sem volt eltűnni, vagy elszaladni. Seth-et elhajította magától, mint egy darab papírt.
 
- Seth ne használd az erőd, nehogy baja essen Rod-nak! - kiáltottam.
 
- Megteszek amit tudok! - mondta Seth nyöszörögve.
 
Rod engem sem kímélt, engem is elhajított, amennyire csak tudott. Egyenesen a falnak csapódtam, majd elterültem a földön. Annyira fájt mindenem, hogy erőm sem volt felállni. Rod rohanni kezdett felém, ám én előkaptam egy üvegcsét, ami az utolsó volt, mert a többi összetörött. Egy erős mozdulattal hozzávágtam, Rod pedig megtántorodott, majd elterült.
Seth oda sietett hozzám, majd ijjedten térdelt le elém.
 
- Minden rendben? - kérdezte rémülten.
 
- Nem tudom, nincs erőm mozogni! - mondtam nyöszörögve.
 
Henry ekkor visszatért, majd lepődve nézett minket.
 
- Hát itt meg mi volt? Sikerült legyőznötök a Rod-ban lakozó farkasembert?
 
- Igen. Kis híján múlott, hogy megöljön minket! De Evangeline megsérült! - mondta Seth.
 
Henry odasietett felém, majd megnézte a sérüléseimet. Az üvegcsék darabjai belementek a tenyerembe. Nagyon fájt, de a hátam mégjobban.
 
- Meg kell, hogy gyógyítsalak! - mondta Henry, majd Seth a karjába vett és felszaladt velem a szobámba.
 
Letett az ágyra, majd Henry a kezét a tenyeremhez tartotta, amiből kék fény áradt. Egyre kevésbé fájt a tenyerem, majd végül teljesen begyógyult. Aztán felemeltem hátul a felsőm, hogy a hátamon is alkalmazza a gyógyítást. Amikor kész lett, fel szerettem volna kelni, de Seth nem engedte.
 
- Hova mennél? - kérdezte Seth.
 
- A nappaliba, Rod-hoz!
 
- Szó sem lehet róla! Megsérültél!
 
- Az előbb gyógyított meg Henry. Nincs semmi bajom!
 
- De pihenj egy kicsit!
 
- Nem, Seth ne félts, tényleg jól vagyok! - mondtam mosolyogva.
 
- Jó, de vigyázz magadra! - mondta Seth.
 
- Rendben! - mondtam, majd felkeltem, aztán kimentünk a nappaliba.
 
Rod még mindig a földön feküdt, de már emberi alakban. Henry visszament Angelikáért, én pedig leguggoltam Rod-hoz, hogy magához térítsem.
 
- Rod! Ébredj! Sikerült a varázslat! - mondtam, miközben pofozgattam.
 
Rod lassan kinyitotta a szemét, majd rám nézett.
 
- Mi, mi történt? - kérdezte Rod.
 
- Újra ember vagy! Sikerült!
 
Rod felemelte a kezét, hogy megnézze, majd boldogan felült. Alig hitt a szemének.
 
- Hisz ez nagyszerű! Tényleg sikerült a varázslat! - mondta boldogan.
 
- Igen! Olyan boldog vagyok! Azt hittem, hogy nem fog sikerülni! Majdnem itt hagytuk a fogunkat!
 
- Nem tudok elég hálát adni, hogy segítettetek!
 
- Ugyan! Örülünk, hogy segíthettünk! - mondtam mosolyogva. - Már csak azt nem tudom, hogy mi lesz az igazi farkasemberrel. Most valahol szabadon kószál és szedi az áldozatait!
 
- Igen! De talán visszatér oda, ahol én rám támadt! Elég elhagyatott hely!
 
- Ez igaz! Ez jó ötlet! Máris van egy tervem! - mondtam mosolyogva.
 
- Evangeline, ugye nem tervezel semmit? - kérdezte Seth.
 
- Majd elmondom. Egyelőre legyen az én kis titkom! - mondtam.
 
Henry visszatért Angelikával, aki egyből Rod nyakába ugrott. Aznap este még ezerszer megköszönték, amit értük tettünk, majd elköszöntek.
Henry, Seth és én leültünk a laptop elé, majd megnéztünk egy farkasemberes horrorfilmet. Kicsit féltem utána, de Seth megnyugtatott, hogy míg ő a barátom, addig semmi baj sem érhet, ezért boldogan aludtam el.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 23
Heti: 122
Havi: 414
Össz.: 58 147

Látogatottság növelés
Oldal: 29. Rész
Az Árnyak Könyve - © 2008 - 2024 - azarnyakkonyve.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »