Az Árnyak Könyve
Üdv az oldalon! Ez a történet a Bűbájos boszorkák című sorozat kitalált története, új szereplőkkel!
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
20. Rész
Seth-et pillantottam meg magam előtt. Tudtam, hogy hibát követtem el, amikor elszaladtam Seth és Henry elől, de úgy éreztem, hogy már túl késő helyrehoznom a dolgokat. Éreztem ahogy Jennifer szelleme elhatalmasodott rajtam. Már nem én irányítottam a testem és nem is én válaszoltam Seth-nek.
- Seth, te mit keresel itt? - kérdezte ártatlan hangon Jennifer az én hangommal.
- Érted jöttem Evangeline! Nem tudom, hogy mit mondhatott neked az a szellem, de csak ellenünk akar fordítani téged!
- Tudom, igazad van. Sajnálom, hogy csak úgy elmenekültem, de nem tudtam, hogy mit tegyek. De rájöttem, hogy hiba volt. - mondta Jennifer.
- Akkor miért vagy még itt? Gyere, hazaviszlek! - mondta Seth, majd közelebb lépett hozzám.
Egy szempillantás alatt otthon voltunk, ahol Henry aggódó tekintete fogadott.
- Evangeline! Seth, hol találtad?
- A Golden Gate hídnál kószált.
- Minden rendben Evangeline? - kérdezte Henry közelebb lépve hozzám, majd az arcom simogatta.
- Igen Henry, ne haragudj a viselkedésem miatt! - mondta Jennifer zokogva.
Nem tudom, hogy Jennifernek ezzel mi a szándéka, hogy megvezeti a barátaimat. Félek, hogy ártani akar nekik és én nem tehetek ellene semmit.
- Ugyan Evangeline, ne sírj! Nem tudhattad! Hallod? Nyugodj meg! - mondta Henry, majd a fejem a mellkasára hajtotta.
Seth ezt látva nem hagyhatta szó nélkül.
- Na jó Henry, elég volt ennyi. Innentől átveszem!
- Seth, most nincs idő a féltékenységre! Evangeline-n segíteni kell! - mondta mérges tekintettel Henry.
- Én nem vagyok féltékeny. Csak már nagyon idegesít a szánalmas nyomulásod! - mondta Seth.
- Akkor minek vagy még itt? Ha zavar nyugodtan elmehetsz! De amúgy, nem nyomulok! Csak Evangeline-t akarom megnyugtatni.
- Fiúk, kérlek! Ne veszekedjetek miattam. Elég volt mára nekem ez az egész! Elfáradtam. - mondta Jennifer.
- De mondd csak, Evangeline, mi lett a szellemmel? - kérdezte Henry gyanús tekintettel.
- Hát... túl erős volt, éreztem ahogy elakar uralkodni rajtam. De én erősebb voltam, nem hagytam, hogy megtegye.
- És így tényleg meglehet szabadulni a szellemtől? - kérdezte Seth.
- Ezt a fajta szellemet igen. Akit megszáll, az erős kell legyen lélekben. Nem hagyhatja, hogy eluralkodjon rajta. Ha a lélek erős, a szellem nem tudja átvenni a hatalmat. - mondta Henry.
- Hm, értem. Tehát akkor Evangeline lelke erősnek bizonyult! - mondta Seth.
- Igen, erősebb voltam! - mondta Jennifer mosolyogva.
- Akkor jobb ha most lepihensz. Késő van már. Holnap pedig elkéne kezdeni a cikk megírását. - mondta Henry.
- Ja igen, a cikk! Hát persze! De mielőtt aludni térnék, egy valamit még nem árultál el nekem! - mondta Jennifer.
- És pedig? - kérdezte Henry.
- Miért titkoltad el előlem, hogy fényőr vagy? Tudod te hogy mennyit vártam rád? Mindig is tetszettél nekem! Mostmár látom, hogy csak a bolondját járattad velem! - mondta Jessica ismét könnyes szemmel.
- Ne haragudj, én nem tudtam, hogy bejövök neked! Ha tudtam volna, akkor távol maradtam volna tőled, hogy ne keltsek benned hiú ábrándokat, mivel fényőr és boszorkány közt tilos a szerelem! - magyarázkodott Henry.
- De még csak nem is tetszettem neked?
- Dehogynem! Most is tetszel... - mondta halkan Henry.
Seth némán figyelte a beszélgetésünket. Látszott rajta, hogy megnyugodott Henry szavaitól, miszerint fényőr és boszorkány közt nem lehet szerelem.
- Szerintem szép pár lehettünk volna együtt. - mondta Jennifer, majd lassan felment a lépcsőn.
Mostmár végképp nem tudom, hogy Jennifer szelleme mit akar elérni, de érzem, hogy egyre gyengébb vagyok. Ha Jennifer tovább marad bennem, a lelkem örökre elvesz.
Éjszaka volt, amikor felébredtem. Nem tudom, hogy mi történt, de most én irányítottam a testem. Éreztem, hogy Jennifer szelleme bennem van, de most valahogy mégis én vagyok.
Tudtam, hogy nem sok időm van, ezért szólni akartam Henry-nek, hogy Jennifer még mindig az én testemben van és, hogy valamire készül.
Kimentem a szobámból, majd Henry szobája felé vettem az irányt. Amikor viszont a kilincshez akartam nyúlni, jobbnak láttam ha inkább Seth-nek szólok. Valamiért Seth-ben jobban megbízom.
Sarkon fordultam, majd vissza osontam a szobámba. Óvatosan becsuktam a szobám ajtaját, majd Seth nevét kezdtem el szólongatni. Reménykedtem benne, hogy meghallja.
Seth azonban hamar megjelent, mintha direkt az én hívásomat várta volna.
- Jaj Seth, de jó, hogy meghallottad a hívásom! - szaladtam boldogan felé, de amikor odaértem, hirtelen megtorpantam, mert féltem átölelni.
- Mi a baj Evangeline? Történt valami? - kérdezte Seth aggodalmas hangon.
- Seth, még mindig bennem van az a szellem!
- Hogy érted ezt? Azt mondtad, hogy...
- Azt nem én mondtam, hanem Jennifer!
- Ő meg ki?
- Úgy hívják a szellemet, aki bennem lakik! Minden amit mondtam miután megtaláltál, ő mondta!
- Ezt most komolyan mondod?
- Igen! Egyszerűen nem tudtam irányítani magam. Figyelmeztetni akartalak titeket, de nem tudtam! - mondtam kétségbe esve.
- És, és most hogy tudod irányítani magad?
- Nem tudom, fogalmam sincs! Az a baj, hogy nem tudom meddig vagyok önmagam!
- Nem hagyhatjuk, hogy ez a valami ártson neked!
- Meg nektek se! Azért hívtalak, hogy légy nagyon óvatos! - mondtam kétségbe esve.
- Henry-nek szóltál már?
- Nem, benne valahogy nem bízom meg, főleg most, hogy kiderült kicsoda. - mondtam lehajtott fejjel.
- És bennem megbízol? - kérdezte Seth.
- Te még nem vertél át. - mondtam halkan.
- Nem is foglak! - mondta elkomolyodott hangon.
- Jennifer azt mondta, hogy csak addig leszel a barátom, míg bajba nem kerülsz miattam. Utána képes leszel majd megölni is.
- Akkor ez a Jennifer nem mondott neked igazat. - mondta Seth közelebb lépve hozzám.
- De te is megmondtad a legelején. Addig tartod velem a kapcsolatot, míg meg nem unsz, aztán keresel magadnak más szórakozást.
- Evangeline, akkor még nem ismertelek eléggé. Nem foglak elhagyni!
- Komolyan mondod? - kérdeztem.
- Magamnak se akartam beismerni, de amit irántad érzek, az leírhatatlan. - mondta Seth.
Mélyen a szemébe néztem. Nem tudtam, hogy most arra gondol e, amire én gondolok.
- Seth, mit akarsz ezzel mondani? - kérdeztem.
- Nem tudom, hogy mi ez az érzés, mert még sosem éreztem ilyet, de azt hiszem, hogy beléd szerettem! - mondta Seth, majd megsimogatta az arcom.
- Seth, ne mondd ezt! - mondtam, miközben elfordultam tőle. - Te nem szerethetsz!
- Miért nem? Még sosem találkoztam ilyen lánnyal! - mondta Seth elém állva.
- Kérlek, ne mondj ilyeneket! - mondtam szomorúan, kerülve Seth tekintetét.
- Miért? Henry miatt? Ő tetszik neked... - mondta lehajtott fejjel Seth.
- Henry fontos nekem. - mondtam, majd egyik kezemmel felemeltem Seth fejét, hogy a szemébe nézhessek. - De te fontosabb vagy!
Seth hosszasan nézett, mintha nem hitt volna a fülének.
- Ismételd meg amit az előbb mondtál!
- Te fontosabb vagy! - mondtam kicsit szomorúan.
- Akkor ezek szerint te is azt érzed, amit én? - kérdezte Seth.
- Nem vagyok szerelmes beléd, de tetszel nekem. - mondtam elpirulva.
- Ezt miért nem mondtad hamarabb?
- Mert úgy sem változtatna semmin! - mondtam, majd ismét hátat fordítottam neki.
- Miért mondod ezt? - kérdezte Seth halkan.
- Bennem él egy szellem, lehet, hogy meghalok. De ha túlélem is, mi nem lehetünk együtt. Te warlock vagy, én pedig boszorkány!
- És mit számít ez?
- Warlock és boszorkány között nem lehet semmi. Így is túl sokat kértél azzal, hogy barátok legyünk. Ne várd, hogy ennél több legyen köztünk! - mondtam nagyot sóhajtva.
- Ezt most komolyan mondod?
- Igen. Szeretném ha ezt elfogadnád. Jobb, ha barátok maradunk. - mondtam felé fordulva.
- Hogy tudnám ezt elfogadni? Mindig is olyan lányról álmodoztam, mint te! Most itt vagy és hagyjalak elmenni? - mondta Seth megfogva a két vállam.
- Seth, kérlek ne nehezítsd meg! - mondtam elfordítva az arcom.
Seth lassan elengedte a vállam, majd leült az ágyra.
- Kérlek, fogadd el! Mi csak barátok lehetünk, semmi több. - mondtam halkan.
- Jó..., jó! Elfogadom, de... ha visszamész Londonba, ne gyere össze ezzel a... ezzel a Henry gyerekkel! - mondta Seth.
- Nem jövök össze vele. - mondtam. - De kérlek, most ne erről beszéljünk, mert nem tudom, hogy meddig vagyok önmagam. Remélem, hogy a beszélgetésünket nem hallotta meg Jennifer. Habár... olvas a gondolataimban. De ha nem gondolok erre a mai estére, akkor talán nem tudja meg, hogy veled beszélgettem. Nem szeretném, hogy bajba kerülj.
- De egy a kérdésem. Miből fogom megtudni, hogy te nem te vagy? - kérdezte Seth.
- Az a helyzet, hogy fogalmam sincs. Nem tudok semmilyen jelet adni, amikor nem én vagyok. - mondtam.
- Azt hiszem, hogy eszembe jutott valami! Itt várj meg! - mondta Seth, majd eltűnt.
Alig öt percet vártam rá, mire megérkezett egy fehér nagyszőrű macskával a kezében.
- Egy macska? - kérdeztem lepődötten. - Honnan szerezted?
- Egy házból csortam el.
- Dehát mire kell nekünk egy macska?
- Gondolkozz egy kicsit! A macskák meglássák a szellemeket! Most nem érzi, ezért ilyen nyugodt. De hogyha újra átveszi rajtad az uralmat, akkor zavart lesz. - mondta Seth.
- Szerinted ez beválik? Lehet, hogy ez csak egy kamu! - mondtam hitetlenkedve.
- Nem kamu. Higyj nekem! - mondta Seth, majd letette az ágyra a macskát, aztán közelebb lépett hozzám.
Eleinte tűrtem a közelségét, de végül leültem az ágyra, hogy ezzel is távolabb kerülhessek tőle. Jobb, hogyha felfogja, hogy a mi kettőnk kapcsolata, csakis kizárólag baráti lehet.
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 22
Tegnapi: 2
Heti: 24
Havi: 448
Össz.: 58 181
Látogatottság növelés
Mai: 22
Tegnapi: 2
Heti: 24
Havi: 448
Össz.: 58 181
Látogatottság növelés
Az Árnyak Könyve - © 2008 - 2024 - azarnyakkonyve.hupont.hu