Az Árnyak Könyve

Üdv az oldalon! Ez a történet a Bűbájos boszorkák című sorozat kitalált története, új szereplőkkel!

                                                            35. Rész
 
      Napok teltek el, de semmi sem változott. Ugyanolyan kedvetlen voltam, mint azelőtt. Kate néni sem keresett, így én sem mentem hozzá. Tudom, hogy Seth az unokája, természetesnek találtam, hogy megvédi a saját vérét.
A munkámat viszont nem hanyagoltam tovább, teljesen beletemetkeztem. Minden második nap e-mailt küldtem a főnöknek mindenféle dolgokról. A főnöknek legalább lesz miből válogatnia, hogy mi jelenjen meg az újságba.
Sokszor elmentem és megvásároltam azt az újságot, amibe az én cikkem is megjelent. Ezzel is lefoglaltam magam és nem gondolkodtam a történteken.
Azonban egy nap, amikor a legkevésbé számítottam vendégre, megjelent Henry. Egyáltalán nem örültem az érkezésének.
 
- Te meg mit keresel itt? - kérdeztem lepődötten.
 
- Hozzád jöttem!
 
- Akkor mehetsz is! - mondtam, majd rá akartam tenni az ajtót, de Henry oda tette a lábát.
 
- Kérlek engedj be! Azért utaztam ide, hogy meghallgass! - mondta Henry kérlelő hangon.
 
- Mit akarsz mondani?
 
- Az erődről lenne szó! Gondolom észrevetted, hogy gyógyítani is tudsz?
 
Nem tudtam, hogy Henry honnan tud erről, de ha most elküldöm, akkor talán sosem fogom megtudni.
 
- Gyere be! - mondtam csendben.
 
Henry bejött, majd bementünk a nappaliba.
 
- Honnan tudod, hogy tudok gyógyítani? - faggattam.
 
- Amikor elküldtél, azt mondtad, hogy ne legyek tovább a fényőröd, én pedig lemondtam a fényőri hivatásomról. Mostmár halandó vagyok.
 
- Halandó vagy? - kérdeztem lepődötten.
 
- Igen! Az erőmet pedig te kaptad meg! Az égiek valaki mást akartak küldeni neked, hogy vigyázzon rád, de én rábeszéltem őket, hogy inkább vegyék el az erőm és adják neked!
 
- Akkor te most tényleg halandó vagy?
 
- Igen! Azt mondtam, hogy nem lehetünk együtt, mert fényőr vagyok, de mostmár harcolhatok érted, mert nem tiltja meg nekem senki! - mondta Henry közelebb lépve hozzám.
 
- Miket beszélsz? - kérdeztem dühösen.
 
- Tudom, hogy eddig azt mondtam, hogy Seth hozzád illik, de akkor még semmi esélyem sem volt nálad, de most küzdeni fogok a szerelmedért!
 
- Seth nem illik hozzám, egy gazember! Megcsalt és szakítottunk!
 
- Ez most komoly? - kérdezte Henry.
 
- Igen! Seth tönkretette az életem! Nem volt elég, hogy megcsalt, hanem még Christine-l is haragba lettem miatta. De nem csak miatta, hanem miattad is, mert te árultad el neki, hogy járunk!
 
- Nem tudtam, hogy nem szabad elmondjam neki!
 
- Mostmár mindegy! A dolgokon nem lehet változtatni! - mondtam.
 
- Evangeline, sajnálom ami veled történt! De így akkor több esélyem lesz nálad!
 
- Esélyed? Ugyan már! - nevettem.
 
- Miért nevetsz?
 
- Én nem szeretlek téged és nem adok neked esélyt semmire! Már mondtam, hogy hagyj békén! Pont ezért küldtelek el!
 
- Dehát Seth már nincs a képben!
 
- Lehet, hogy Seth megcsalt, de én még mindig szeretem! - mondtam bevallva az igazat.
 
- Én segítek elfeledni! - mondta Henry, majd megfogta a karom, hogy megcsókolhasson.
 
- Azt mondtam, hogy nincs szükségem rád! - kiáltottam dühösen, majd egy hirtelen felindulásból a falhoz vágtam.
 
Némán néztem, hogy mit tettem. Henry a földre esett. Nem tudtam, hogy ekkora erő lakozik bennem.
 
- Henry? - kérdeztem közelebb lépve hozzá.
 
Henry ijjedt tekintete rám szegeződött.
 
- Jól vagy? - kérdeztem.
 
- Azt hiszem, hogy eltörött a bordám! - mondta Henry  jajgatva.
 
- Sajnálom, nem így akartam! - mondtam, majd odasiettem hozzá.
 
- Most megakarsz gyógyítani?
 
- Megpróbálom! - mondtam, majd a kezem a mellkasára tettem.
 
- Szeretlek Evangeline! - mondta Henry lehajtott fejjel.
 
- Ne beszélj, mert nem tudok koncentrálni! - mondtam, miközben gyógyítottam.
 
- Ha kell százszor elmondom, hogy szeretlek, csak próbáljuk meg együtt!
 
- Ne haragudj Henry! De mondtam, hogy nem szeretlek és nem is foglak soha!
 
- Dehát tetszettem!
 
- Az akkor volt! Azóta sok minden megváltozott bennem!
 
- De miért nem próbáljuk meg?
 
- Na jó! - mondtam dühösen, majd levettem a kezem a mellkasáról. - Kihívom a mentőket, gyógyítsanak meg ők! Mondtam, hogy nem érdekeksz és ezt fogd fel! Többet nem érdekel senki és semmi! Mindenki oldja meg a saját baját!
 
- Ne hívd a mentőket!
 
- De kihívom! Már nem érdekel semmi! Te sem! Hagyj békén, tűnj el az életemből!
 
- Ezt most komolyan mondod? - kérdezte Henry.
 
- Igen! Többet ne is keress! - mondtam, majd a mentők számát tárcsáztam.
 
Miután kihívtam őket, visszatettem a mobilom a zsebembe, majd közömbösen néztem a kanapén ülő Henry-re.
 
- Azt hittem, hogyha idejövök és elmondom, hogy halandó vagyok, akkor több esélyem lesz nálad!
 
- Hát legalább megtudtad, hogy nincs esélyed! Nem kellett hónapokat várj rám, mint ahogy én tettem annak idején!
 
- Ha tudnám, hogy van esélyem nálad, akkor akár éveket is várnék rád!
 
- Ha akarsz várhatsz, de akkor sem leszek a tied! Ja és kösz az erőd! Hamarabb jutok el mindenhova ha teleportálok! - mondtam vigyorogva.
 
- Ha lehet, akkor ne használd öncélra! Az erőd azért van, hogy másokon segíts!
 
- Bla-bla-bla! Nem érdekel! - mondtam közömbösen.
 
Miután megérkeztek a mentők, Henry nem árulta el, hogy miattam törte el a bordáját. Helyette kitalált valami hazugságot, hogy ezzel is megvédjen. Engem viszont az sem érdekelt volna már, ha elárulta volna, hogy boszorkány vagyok.
Miután Henry-t elvitték, felmentem a padlásra, hogy megnézzem az Árnyak Könyvét. Szerettem volna tudni, hogy mi pusztítja el a warlock-okat, de amikor a Könyv közelébe mentem arrébb repült tőlem.
Nem értettem, hogy mi történik. Miért nem hagyja a Könyv, hogy megnézzem? Akkor eszembe jutott, amit még a nagyi mondott nekem, mikor még gyerek voltam. Azt mondta, hogy mindig jó szándék vezéreljen. Akkor még nem értettem, hogy mire akar ezzel célozni, de most azt hiszem, hogy kezdem megérteni.
A Könyv csak akkor enged közel magához, ha jó célra akarom használni. Viszont most erősebb bennem a gyűlölet, mint a jó cél.
 
- A fenébe! - mondtam magamba. - Se barátom, se barátnőm és még az Árnyak Könyve is ellenem fordul! Hát ez szép! Csak, hogy tudd! Nélküled is elboldogulok! - mondtam dühösen a Könyvnek. - Még megbánja ezt mindenki, hogy ellenem fordultak!

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 38
Tegnapi: 8
Heti: 60
Havi: 1 127
Össz.: 57 675

Látogatottság növelés
Oldal: 35. Rész
Az Árnyak Könyve - © 2008 - 2024 - azarnyakkonyve.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »